Egész erdőkkel végzett a szú a Harz-hegységben – képeken a pusztítás
A fakéreg alá petéző károsítók főként az aszályban legyengült fákon terjednek megállíthatatlanul, bár idén már kisebb kárt okoztak, hiszen alig maradt fa, amit megrághatnának.
A fakéreg alá petéző károsítók főként az aszályban legyengült fákon terjednek megállíthatatlanul, bár idén már kisebb kárt okoztak, hiszen alig maradt fa, amit megrághatnának.
Kína Senhszi tartományában egy 110 milliárd köbméteres metánmezőre bukkantak, ami a mélyben, a szénrétegbe beágyazva található meg. Az ország alatt összesen 30 billió köbméter ilyen gáz lehet.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra szorításához a jelenleginél hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást – áll a PwC legfrissebb elemzésében. Bár a napenergia-felhasználás 24,4 százalékos, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
Brit kutatók előrejelzése szerint nincs visszaút, a napenergia egyértelműen dominanciára tör energiatermelésében. Hogy igazán teret nyerjen, ahhoz négy fontos problémát is meg kell oldani. 13 millió ember veszítheti el ezáltal a munkáját világszerte, de ez most kifejezetten jó hír.
Körösszakálon mértek 28,1 Celsius-fokot szombaton, aminél ezen a napon még nem volt melegebb, amióta mérik.
Az indián nyár helyét átveszi a nyár. Eddig is azt tapasztalták a meteorológusok, hogy egyre inkább kitolódik a nyárias időszak, de idén már bő három héttel tovább tartott. Ha ez így megy tovább, a teljes szeptember, sőt október eleje is nyárias maradhat, de nem örülhetünk felhőtlenül annak, hogy kevesebbet kell fűteni.
A Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti – figyelmeztettek a tudósok egy új, átfogó tanulmányban.
A NASA műholdképe szerint a D-30A kódjelű jéghegy szeptember elején nekiütközött a Clarence-szigetnek, majd észak felé sodródva folytatta útját.
Ausztráliában még csak most jön a nyár, ami egészen brutális lehet.
Úgy tűnik, hogy minden idők legforróbb nyarát minden idők legmelegebb ősze követi. 2023-ban június, július, augusztus és szeptember is globális melegrekordot döntött, sőt az október is szokatlanul melegen indult.
A korallzátonyok pusztulása a teljes tengeri ökoszisztémát fenyegeti, ezért mindennél fontosabb a megmentésük. Ezen dolgozik egy auszrál tengerbiológus, Taryn Foster is, újabban a mesterséges intelligencia bevonásával.
A francia fővárosban egyre elviselhetetlenebbek a nyarak, most mestertervet dolgoztak ki a csökkentésére. A Deutsche Welle videója.
Az Antarktisz körüli tengerjég kiterjedése utoljára 1986-ban volt rekordalacsony szinten. Most ahhoz képest is 1 000 000 négyzetkilométeres a hiány.
A megújuló energiatermelés terjedésének gyors üteme tartja nyitva a lehetőséget, hogy képesek legyünk teljesíteni a párizsi klímacélokat.
Az Amazon két olyan cégbe is jelentős összeggel szállt be, amelyek segíthetnek lassítani a globális felmelegedést.
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
A NASA szerint június, július és augusztus együtt 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek, mint bármely más nyár a nyilvántartásukban, és 1,2 Celsius-fokkal ütötték túl az 1951 és 1980 közötti nyári átlaghőmérsékletet.
Brit kutatók szerint az El Niño okozta szárazság és hőség több fát pusztít el, mint amennyi új képes növekedni.
Összesen 88 vöröstűzhangya-fészket találtak a kutatók Olaszországban, és ez az egész kontinensre nézve vészjósló előjel lehet.
Bár az erdők segíthetnek valamennyire visszafogni a pusztító szén-dioxid-kibocsátást, a globális felmelegedés katasztrofális visszacsatolási hurokba juttathatja ezeket a növényeket is.